Soledad

2011.07.21. 21:04

Mielott elindultam volna, sokan hitetlenkedve kerdezgettek, hogy hogyan kepzelem azt, hogy 5 hetig egyedul fogok bandukolni a semmi kozepen. Nos, valoban egyedul utazom, de caminos ertelemben. Az uton elottem es utanam is is legfeljebb 500 meteren belul mindig megy valaki. Ha elhaladok valaki mellett, legyen az zarandok vagy itt elo spanyol, koszonunk egymasnak. Attol tartok, ha hazamegyek, minden szembejovot ¡Hola!-val fogok udvozolni, vagy mindenkinek Buen camino-t fogok kivanni. Az uton, a zarandokszallason nagyon konnyeden bontakoznak ki baratsagok, ismeretsegek a vizholyagok, a mosas, a fozes kapcsan, es mindenki mindenkitol megkerdezi, hogy honnan indult, azaz melyik orszagbol, illetve hol kezdte a caminot, illetve hol kezdett gyalogolni aznap es azt, hogy hova tart, azaz, hogy Santiagoba akar-e menni, illetve, hogy mi a celja az uttal.

Itt az emberek regi ismerosokkent, orommel udvozlik egymast, akkor is, ha 1-2 nappal, vagy 1 hettel korabban talalkoztak eloszor. Ugyanakkor mindig vannak uj arcok, mert mindenki mas utemben halad, valaki rohan, valaki nezelodik, valaki csak egy reszet teszi meg, valaki visszafele jon.

Itt lehetetlen is lenne egyedul lenni, mert minden ejszaka egy legterben alszik 8-10, esetleg 50-60 ember. Kerulgetjuk egymast a tuzhelyeknel, fogmosaskor, mosasnal, egy asztalhoz ultetnek minket az etkezoben.

Eppen emiatt itt lehet csak igazan egyedul lenni, mert ki lehet kapcsolni ezeket a tenyezoket, es mindenki olyan termeszetesen viselkedik, mintha egyedul lenne. Az uton pedig vannak olyan szakaszok, amelyek annyira kihaltak, hogy sehol nem latni embert vagy autot, vagy epuletet, es annyira nagy a csend, hogy azt hinne az ember, hogy soha nem fog eljutni egy telepulesre.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kilometer.blog.hu/api/trackback/id/tr783087471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása